November 11-én ünnepeljük a középkor egyik legnépszerűbb szentjét.
” …317 körül született Szent Márton, aki már fiatal korában is nagylelkűségéről és jóakaratáról volt híres – segítette a szegényeket, elesetteket és betegeket, az emberek ezért pedig olyannyira szerették, hogy püspökké akarták avatni.
Erre viszont főhősünk már kevésbé vágyott, ezért a kinevezés elől el is bújt – egy libaólba, ahol az állatok hangoskodásukkal azonnal lebuktatták, így Márton püspök, majd később szent lett.
November 11. viszont más tényezők miatt is fontos volt a nép számára, hiszen ez volt az a nap, mikor végleg befejeződtek az aratások és szüretek, a munkások megkapták hőn áhított bérüket, hozzá pedig egy alaposan meghizlalt libát is, amit javallott volt azon nyomban elfogyasztani, tekintve hogy másnap már kezdődött a 40 napos böjt.
Így ha úgy vesszük, azzal, hogy a libák lebuktatták Mártont, nem igazán jártak jól. Ahogyan a barmok is, melyeket ezen a napon a gazdák a pásztoroktól ajándékba kapott Márton-vesszőkkel vertek meg, hogy a jövő évi szaporulat minél eredményesebb legyen…..”
Óvodánkban is hagyomány a Márton nap ünneplése. Szinte minden csoportunk valamilyen módon foglalkozik a libákkal. Dalokkal, versekkel, mesékkel és különböző játékokkal állítunk emléket ennek a napnak.
Erről kis beszámolót és fotókat is láthatnak Híreinkben.
Szerző: Glázer Márta, óvodapedagógus
Forrás: