A Magyar Mozgáskotta Módszer segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá válik a felidézés, javul a fontos  környezeti ingerek  kiválasztása, felvétele és feldolgozása.

A módszer lényegét a kezdetben síkban, később a térben  is variálható vizuális jelrendszer,(mint hívóinger sor)  kialakítása és  követése adja. A képi ingerek átmenetileg csökkentik  a nyelvi funkciók jelentőségét, segítik  a figyelem koncentrálását, átmenetileg tehermentesítik az emlékezeti és végrehajtó funkciókat. Olyan segítséget adnak, amely akkor is lehetővé teszi a cél szerinti és  eredményes viselkedéses válaszok megvalósítását, amikor  azok segítség nélkül  még nem vagy nagyon sok hibával  jelenhetnének meg.

A mozgást magát nem csak közvetlen célként, hanem a komplex mozgásos szabályozás adekvát eszközként is értelmezi. Ebben a programban a komplex személyiségfejlesztésnek ugyanakkora hangsúlya van, mint az alkalmazott mozgások térbeli, időbeli-dinamikai szerkezetének. A konkrét mozgásos teljesítmény így olyan összetett produktuma a gyerekeknek, amelyben a fizikai adottságokon túl, az idegrendszeri információs mozgások, a személyiségszintű kompenzálási folyamatok – mint önszerveződő folyamatok – is különös hangsúlyt nyernek.

A fejlesztési feladatok szerint összeállított, különböző nehézségű mozgásprogramok a szabályozó rendszerek és a mozgató szervrendszer együttes fejlesztését szolgálják. Ideális esetben az önfejlődés katalizátoraiként, lépcsőfokaiként szolgálnak. Végső soron magát a személyiséget teszik alkalmassá arra, hogy az a  (mozgásos és nem mozgásos) megnyilvánulásait motiváltan, összerendezettebben és eredményesebben hajtsa végre.

A módszer gyakorlatában a  szűkebb értelemben vett mozgásos funkciók mellett  az érzelmek, az ismeretek, a képzelet, a figyelem, a gondolkodás, az emlékezés  feladatspecifikus mintázatait aktiváljuk, természetesen a cél szerinti fizikai terhelés megtartása mellett.

A mozgásfejlődést, a figyelem és emlékezet, stb. fejlesztését, az ideg-izom kapcsolatok kialakítását a térben folyamatosan jelen lévő, vizuálisan is követhető mozgáskotta abban az életkorban (fejlődési szinten) segíti hatékonyan, ahol a verbális és tudatos tanulás még nem, vagy kevésbé jellemző. A kedvező mozgásos attitűd kialakulásában a kompetencia élmény és a tudatosan alkalmazott nevelői kommunikációs technikák meghatározók.

A nyuszik, mókusok, lábnyomatok, stb. által kottaszerűen megjelenített, több kevesebb  mozgásos komponenst is tartalmazó összetett feladatok algoritmikus egymásra építésével, gyakorlásával mint élvezetes játékok fűzérével – nagyrészt implicit módon – fejlődik gyermekeink figyelme, önfegyelme, stabil ismereteket szereznek testükről, felfedezik a teret és az időt, a gondolat és az emlékezet hatalmát, a kompetencia boldogságát. Eközben testi képességeik és (mozgás)szabályozásuk olyan szintre fejlődik, amely sokszor a felnőttek számára is komoly kihívást jelent.

A mozgáskotta módszer  jelentősége elsősorban  abban rejlik, hogy  szinte valamennyi óvodai tevékenységi terület  mozgásos fejlesztésének  hatékony kiegészítését kínálja.  Jellegéből adódóan a kognitív képességek mozgásos fejlesztésében  új alternatívát nyújthat. A  megszokott mozgásterápiák – alapozó terápia, stb., kiegészítéseként, bizonyos esetekben önálló metodikaként is  ajánlható.

Fejlesztések esetén a heti egy-két alkalom javasolt.

Magyar Gábor nyomán

Szerző: Repkáné Ragó Zsuzsanna

Igazgató